Miért nem eszik a gyerekem?

Sokan tudjátok, hogy a Gyereklélek magazin rendszeresen kérdezi a MentaLife szakembereit a családokban előforduló mindennapi problémákról. Ebben a blogban Zubor Rozália cikkét tesszük elérhetővé számotokra, ahol a MentaLife vezetőjét, Rédei Zsuzsanna pszichológust kérdezték arról, hogy miért nem esznek rendesen a gyerekeink.

Miért nem eszik rendesen a gyerekem?

Azt vettem észre, hogy a szülők körében az egyik kedvenc beszédtéma (őőőő… nem), hogy kinek mit eszik a gyereke. Mondjuk, elég gyorsan kivégezhetnénk a témát, mivel általában a többségnek az a válasza erre a kérdésre, hogy SEMMIT. De pont emiatt sajnos jó sokat tudunk beszélni róla annak érdekében, hogy megfejtsük: vajon miért nem? No, én most úgy döntöttem, megkérdezek egy nálunk sokkal hozzáértőbb személyt, Rédei Zsuzsanna gyerekpszichológust, hogy segítsen rájönni arra, hogy ugyan miért nem esznek ezek a gyerekek rendesen.

„Sült krumplit, pizzát, üres tésztát és vajas zsemlét.” – sorolja az egyik ismerősöm, amikor bedobom az ’És a te gyereked mit szokott enni?’ kérdést. Majdnem ugyanezeket sorolom én is, azzal a különbséggel, hogy Máté fiam szerencsére még virslit is eszik és zöldségből, valamint gyümölcsből is van egy-két dolog, amit örömmel elfogyaszt. Néha. Ha olyan a kedve. Ismerek azonban olyan édesanyát is, akinek a gyereke konkrétan fény és nutella evő. Mi lehet a gond ezeknél a gyerekeknél? Miért nem esznek főzeléket? Húst? Felvágottat? Gyümölcsöket? Zöldséget? Miért csak a csokit, az üres tésztát, a sült krumplit, a chipset és a gyorskaját ennék? Miért nem esznek rendesen, változatosan, (majdnem) mindent? Velük van a baj? Vagy mi, szülők rontottuk el?

Igen, mi, szülők rontottuk el!

„Egy kutatásból kiderült, hogy a rosszul étkező gyerekeknél később szorongásos, depressziós tünetek is jelentkeznek, amelyek gyökere abból ered, hogy a szülő a kezdet kezdetekor rosszul reagált bizonyos esetekben. Például görcsösen akarta, hogy egyen, hogy jól egyen a gyerek. Ennek oka lehet, hogy akár ő maga is rosszul evett és attól félt, hogy majd a gyereke is így jár.” – mondja Rédei Zsuzsanna. „Ördögi kör ez, a gyerek első kóstolásra tegyük fel, rosszul reagál, erre pedig a szülő bestresszel, és már el is ültette gyermekében a stresszelés csíráját.” Pedig felesleges aggódni, hiszen az, ha 10-12 hónaposan elutasítanak egy ételt, nem jelenti azt, hogy nem szeretik. „Ilyenkor félre kell tenni azt az ételt, azt az ízt, és kéthetente újra meg kell kóstoltatni velük. Ebben a korban ugyanis a picik ízlése hamar meg tud változni.”

Hirtelen változó étkezési szokások

Fontos jelzésértéke van annak, amikor az egyébként átlagosan evő gyerek hirtelen, egyik napról a másikra kezd el túl sokat vagy túl keveset enni. „Ez általában pszichés eredetű problémára utalhat, egy trauma, egy megjegyzés, bántalmazás, bullying is állhat a háttérben, aminek mindenképp utána kell járni.”

Mindegy, de valahogy, valamit egyen már

A rendszeres kóstoltatás mellett azonban a legfontosabb szabály, hogy már egészen pici kortól fogva legyen egy nyugodt, megszokott étkezési rituáléjuk a gyerekeknek. „Nem eszik a gyerek, a szülő rágörcsöl és a cél, vagyis az evés érdekben megengedjük a mesenézést, mert akkor legalább egy helyben ül és meg lehet etetni. Aztán felkínáljuk az egészségtelen ételeket, mondván mindegy, hogy mi, de legalább legyen valami a gyomrában.”

Spártai megoldás

De mit tehetünk akkor, ha mondjuk hozzám hasonlóan már elkövettük ezeket a hibákat és nem akar a gyereke csak egészségtelen dolgot és azt is lehetőleg csak tévénézés közben enni? „Spártaian hangzik, de ilyenkor érdemes kihagyni egy-egy étkezést. Legközelebb már éhesebb lesz a gyerek, ilyenkor aztán érdemes a kedvencei közül a legegészségtelenebbel kínálni, valószínűleg meg fogja enni. Még tévé és mese nélkül is, hiszen tényleg éhes.” – árulta el tippjeit a pszichológus.

Néha apróságon múlik az egész

Sokszor azonban apró változtatások is elegek lehetnek. „Volt olyan kliensem, ahol a gyerek rendszeresen elutasította az ételt. Nem értette, mi lehet a gond, majd kértem, hogy mutassa meg, hogyan is zajlik az étkezés. Mire kiderült, hogy a gyerek az ölében szokott lenni, neki háttal, amit nem szeretett, nehezen talált be a szájába a kanállal, mindig összekente. Ám amint szembe ült vele, ezzel már nem volt gond és a gyerek szépen evett. Ilyen típusú regulációs problémák is felmerülhetnek a gyerekek étkeztetése körül, amiből jól látszik, hogy sokszor ilyen apró dolgon tud félrecsúszni a dolog sikere.”

Amikor szakemberre van szükség

Van azonban olyan eset, amikor érdemes szakember segítségét kérni. Idegrendszeri éretlenség vagy a hiperszenzitivitás is együtt járhat ugyanis az elutasítással, de az egyoldalú étkezéssel is. Ezért ha úgy érezzük, hogy a fentebb felsoroltaknál komolyabb problémával állunk szembe, nem segítenek az apró változtatások, sem a spártai módszer, akkor vonjunk be szakembert. Lehetőleg minél korábban. „Ilyen típusú szenzoros érzékenység esetén minél korábban érdemes megkezdeni a fejlesztő foglalkozásokat.” – zárta Rédei Zsuzsanna.

A cikk a Gyereklélek magazin 2019. július 16. számában jelent meg